A községközponthoz tartozik Csíkdelne, amely két irányból közelíthető meg: Csíkszereda - Csíksomlyó - Csíkpálfalva vagy a Csíkszereda - Csíktaploca vonalán a 12A országút mentén, de egyik irány sem éri el a 10 kilométeres távolságot a várostól. A települést „Delna" és „Dolna" néven is említik az 1332-34-es pápaitizedjegyzékben. A Csíki Krónikában pedig „Dőlne főlde" elnevezés szerepel. A szláv eredetű dolina szó völgyet, gödröt, mélyedést jelent. Az 1567-es regestrumban már „Delne" név alatt 25 kapuval fordul elő. Ez a falu is tízesekből tevődik össze, Al- Közép- és Felszegből. A település alakja szokatlanul hosszúkás, mintegy 2300 méteren húzódik, két, szinte párhuzamosan folyó patak mentén. Majdnem minden ház, telek kapuja előtt, vagy az udvarán patakvíz folyik. Az egyik a Csorgó nevű, a másik pedig Nagy-patak.
Csíkdelne a tőle 4 km-re fekvő Csicsónak és a 2 km-re fekvő Pálfalvának volt az anyaegyháza. Delne és Csicsó között fekszik a Szent János templom, amelyet sokáig közösen használtak. Az istenházát a valamikori Tordafalva hívei használták, a községet a tatárok a XVI. században elpusztítottak, így csak a templomfalak és annak csúcsíves tornya maradt fenn. Ezért kapta a templom az 1613. évben gyönyörű reneszánsz festett deszkamennyezetét. Az életben maradt lakosság a szájhagyomány szerint, a tatárveszély elmúltával e vízszegény helyről áttelepedett Delnétől délkeletre, ahol a mai Pálfalvát létesítették. A Szent János-templom melletti földek nagy része ma is a pálfalviak tulajdonát képezik.
A Római katolikus Szent János templom egész Székelyföld egyik legérdekesebb egyházi műemléke. Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzéke, műemléképületként tartja nyilván. A templom 1450-1500 között épült, késő-gótikus stílusban, csúcsíves mennyezettel. A korábbi időkből román kori elemeket is őriz. Kör alakú kőfal ővezi, melyet 12 kőtámpillér támaszt. Tornyát két magas támpillér támasztja, a templom 80 cm vastag falát pedig faragott kövekből rakott karcsú pillérek erősítik. Keskeny, csúcsíves világítórései vannak, felül négy nagy csúcsíves nyílással. A templom hossza 30 m, a torony magassága szintén 30 m. A zömök torony minden ablaka csúcsíves. Fából faragott szárnyas oltára 1675-ből való. Keresztelő Szent János, karácsonyi és pünkösdi, valamint húsvéti ünnepkör képei láthatók. A hajó hálóboltozatát 1613-ban festett, magyaros kazettás deszka-mennyezettel helyettesítették. A reneszánsz stílusban festett 104 kazettája, annak virágdíszei szegfű, rózsa, tulipán, búzavirág érdekes látványban részesíti a látogatót. A templomot utoljára 1970-ben restaurálták. Különleges értéket képvisel a templom előtt látható faragott kőkereszt is. A falu rendszeresen használt temloma, tulajdonképpen egy kis kápolnaszerű épület, mely Csíkdelne szélén áll. A mai delnei plébánia-templomocskát feltelhetően a XV. században építették. A szentélyt nem boltozták, sőt a hajóját is csak a XVIII. században nyújtották kissé meg és akkor látták el toronnyal. Diadalíve csúcsíves, az ajtókeretek azonban leszelt ívűek. Ablakainak csúcsívét később lekerekítették.