![]() |
1 EUR | RON | ||||
![]() |
1 USD | RON | ||||
![]() |
100 HUF | RON | ||||
![]() |
1 GBP | RON | ||||
![]() |
1 CHF | RON |
Az Erdélyi Vitézi Rend kezdeményezésére, Ferencz Csaba polgármester közreműködésével, 2018. április 8-án, vasárnap, a szentmise után, a csomortáni templomban, rövid ünnepség keretén belül, az Erdélyi Vitézi Rend kitüntette a Csíkpálfalva községben élő veterán magyar honvédeket: a csomortáni László Károlyt és a pálfalvi Péter Ernőt.
Az ünnepséget megnyitó községvezető köszöntötte az elismerésben részesülő világháborús veteránokat, az ünnepelteket, dr. vitéz Székely Zsolt törzskapitányt és az Erdélyi Vitézi Rend tagjait, valamint minden jelenlevőt, majd kiemelte: "Mi egy tudatosan is magát katonanemzetnek valló népcsoport fiai vagyunk. Ezért is vállaltuk örömmel és tettünk eleget ennek a mai felkérésnek. Csíkpálfalva község a fejlesztések mellett fontosnak tartja a hagyományápolást, az elődök tiszteletét, kulturális értékeink megőrzését, azok továbbadását. Talán mondhatnánk, hogy épp a 24-ik órában vagyunk a világháborús veteránokat illetőleg, egyre kevesebben vannak köztünk, akik még életben vannak. Mára sajnos ketten maradtak, a többieket a Jóisten magához szólította. Ők és még sokan mások, akik elhunytak, soha nem kaptak állami kitüntetést, nem részesültek elismerésben, csupán családtagjaik, barátaiknak mesélgették történeteiket, ezért is nagyon aktuális a rájuk való figyelés, a törődés. Most lehetőség nyílt arra, hogy az Erdélyi Vitézi Rend által kitüntetést kapjanak a veterán magyar honvédjeink, akik nem mások, mint László Károly és Péter Ernő."
„Itt állok Önök előtt, megilletődve és fejet hajtva az egykori II. világháborús csíkpálfalvi és csíkcsomortáni székely-magyar honvédek előtt." - kezdte ünnepi beszédét dr. vitéz Székely Zsolt törzskapitány.
„A történelem kereke nem a mi javunkra döntött. A háborút elveszítettük, de nem rajtunk múlott, nem az itt álló honvédeken múlott. Ők megtették a kötelességüket, helytálltak a harcban, legjobb tudásuk szerint, őszintén, meggyőződéssel, egy szent cél érdekében. Eljött az ideje, hogy a Vitézi Rend és a kormányzó úr nevében - aki 98 évvel ezelőtt életre hívta a vitézi rendet -, tisztelegjünk e két hős előtt, és ugyanakkor emlékezzünk a többi II. világháborús honvédre is, akik ma nincsenek köztünk, azokra, akik a hadak útjára tértek." - hangsúlyozta.
A köszöntőbeszédek után dr. vitéz Székely Zsolt átadta az emlékérmeket és az okleveleket. Az egykori magyar honvédek szívhez szóló régi katonadalokat hallgathattak meg Dajka Mihály tárogatós előadásában. A megemlékezés végén, a templom előtti téren egy kis kinálmációval kedveskedtek az ünnepelteknek és a vendégeknek.
Egy megható, rendkívüli megemlékezésnek lehettünk tanúi, amikor kifejezhettük hálánkat és elismerésünket azoknak az embereknek, akik ezelőtt 73 évvel a hazaszolgálatában, a megpróbáltatásokat elszenvedték.
László Károly 1923. november 8-án született, 1944-ban szeptember 7-én jelentkezett és Kisasszony napján vonult be levente katonának. Az útja kalandos volt Csíkszeredától - Budapestig, innen Kaposvár, itt éri meg nov.15-én a nyilasok hatalomátvételét, tovább Maribor - Graz, dec. 6 Prága - Drezda, a végállomás Küstrin - az Odera partján, a lengyel határon kiképzés - január 26-ig. Beteg lett, tüdőgyulladást kapott, ezért a gyengélkedőbe kerül. Itt éri az orosz támadás, kik lőtték a barakkokat. Innen vitték, menekítették Berlinbe, Brandenburgba esett orosz fogságba 1945 április 22-én. A 4-ik Pécsi hadtest, 89-es gyalogezred, 4-ik zászlóalj, 15-ik század katonájaként került a frontra, majd három bajtársával a vasútépítő ezredhez kerültek. Munkásnak mondta magát, a Transilvania szó mentette meg, egy besszarábiai tiszt által. A hazajövetel kalandos volt, érkezéskor Csíksomlyó harangja üdvözölte hajnalban.
Péter Ernő 1924. november 30-án született, 1943-ban október 4-én vonult be katonának, a gyimesfelsőloki kaszárnyában megkérdezték ki akar huszárnak menni, jelentkezett és így lett a lovassági szakasz tagja. Farkaspallonál a román határon állomásoztak. 1944 júniusában Gyergyóba küldik tiszti kiképzésre, őrvezetői rangot kap, az elvégzése után rajparancsnoki teendőkkel bízzák meg. Harctéri tevékenysége 1944 augusztus 26-ikán kezdődött, felderítő és hátvéd csapati tevékenységet végeztek a huszárok. A Libán tetőnél és a Bucsin tetőn segítik a visszavonuló csapatokat. A gyergyói medencéből, mikor már nincs hogyan tovább, menekülnek haza az ellenség elől.